Jelzáloghitelek estén találkozhatsz ezzel a fogalommal. Házastársak vagy élettársak esetében, ha egy ingatlan közös vagyonnak minősül, de a tulajdoni lapon csak az egyik fél van bejegyezve, akkor a másik fél az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos.
Ő az, akinek a Földhivatalnál nem szerepel a nevén az ingatlan, de mivel az a házasság alatt szerzett vagyon részét képezi, váláskor vagy haláleset esetén ugyanúgy jogot formálhatna az ingatlanra, mintha a nevén lenne.
A bankok általában az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonost ugyanúgy bevonják a hitelbe adóstársként, mint a tulajdonosként bejegyzett házastársat vagy élettársat.
Nem kötelező bevonni az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonost a hitelbe, ha házassági vagyonjogi szerződéssel tudják igazolni, hogy az ingatlan nem a közös vagyonuk része, és a házastárs vagy élettárs egy esetleges válás esetén sem tart igényt az ingatlanra.
Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonost telekkönyvön kívüli tulajdonosnak is hívják.
Olyan gazdasági környezetben, amikor magasak a hitelkamatok, drágák a lakások és a megélhetés is egyre több pénzbe kerül, érthető, hogy kevesebbet költünk, kevesebb lakáshitelt veszünk fel, és igyekszünk spórolni. De mi a helyzet, ha nem tudod halasztani a lakásvásárlást? Valóban megoldást jelenthetnek a türelmi idős lakáshitelek? Útmutatónkból megtudhatod.
Lakáshitel felvételnél az ingatlanfedezet értékének 80 százalékánál magasabb összeget a bank nem adhat neked hitelként és a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb, mint jövedelmed bizonyos része. Miért vannak ezek a szabályok? Milyen egyéb feltételeknek kell megfelelnie az ingatlannak ahhoz, hogy fedezetként használhasd? Bemutatjuk, hogy miért kell odafigyelned a hitelfedezeti mutatóra.
Lakáshitelt szeretnél felvenni, és ehhez havi 450 000 forint jövedelmet tudsz igazolni? Mutatjuk, hogy milyen hitelt kaphatsz ezért a bankoknál, és milyen kedvezményekre leszel jogosult. Segítünk meghatározni, hogy mennyi hitelt érdemes felvenned, és milyen futamidőre.