Általában a hitelszerződés kapcsán találkozhatsz vele. A bank a fedezetként felajánlott ingatlanra jelzálogjogot jegyeztet be. Ezzel együtt elidegenítési és terhelési tilalom jön létre az ingatlanon. Az elidegenítési és terhelési tilalmat röviden ETT-nek nevezik.
ETT kerülhet az ingatlanra tartási szerződés, bírósági határozat vagy jogszabály következményeképpen is. Ilyenkor az ETT az eltartó illetve az örökös jogait védi.
Ha CSOK-ot igényelsz, akkor az állam jegyezteti be a jelzálogjogát a lakásra, és ezzel együtt az elidegenítési és terhelési tilalmat is.
De vajon mit jelent az ETT a gyakorlatban?
Ezzel a tilalommal az ingatlan tulajdonosának a rendelkezési jogát korlátozzák. Az ingatlant a tulajdonosa sem eladni nem tudja, sem arra (újabb) jelzálogjogot nem tud bejegyeztetni a jelzálogjog tulajdonosának a hozzájárulása nélkül.
Az elidegenítési és terhelési tilalom önmagában nem állhat, tehát a jelzálogjog megszűnésével együtt a tilalom is megszűnik.
Ha csak olyan ingatlannal rendelkezel, amelynek a tulajdoni lapján már szerepel az ETT, akkor sincs minden veszve. A bankok ilyenkor sem minden esetben utasítják el a hitelkérelmet. Ha a teher jogosultja hozzájárulását adja a hitelfelvételhez, akkor van esélyed a pozitív elbírálásra. Azonban fontos, hogy ez semmire sem garancia, mert egyes bankok rögtön elutasítják a terhelt ingatlanokat.
Más a helyzet akkor, ha az ETT jogosultjától szeretnél kölcsön felvenni (például ugyanattól a banktól vennéd fel a második hiteledet is). Ilyenkor minden sokkal egyszerűbb lehet.
Ha az ingatlanon lévő lévő teherre egy magánszemély jogosult, akkor az illető beleegyezése esetén is kérdéses, hogy engedélyt ad-e a bank a hitelfelvételre. Gyakori, hogy ilyenkor a teherre jogosult személyt a pénzintézet be szeretné vonni a szerződésbe kezesként vagy adóstársként.
A hitelfelvétel másik módja, ha az ETT törlésre kerül az ingatlan tulajdoni lapjáról. Erre például hitelkiváltáskor van lehetőség. Ha találsz egy kedvezőbb kölcsön, akkor lecserélheted a hiteledet. Ilyenkor a régi hitelt törleszted az új hitelből és az ingatlanodra bejegyzett terhek is törlődnek. Ezek után új ETT kerül a tulajdoni lapra.
Ha hitelből vennél lakást, vagy más célra igényelnél jelzáloghitelt, akkor a hitelfelvételnek mindig része az ingaltan értékbecslés. Enélkül nincs hitel. Az értékbecslést sok tévhit övezi, ami miatt sokan tartanak tőle. Útmutatónk végigvisz az értékbecslés folyamatán és elmondjuk azt is, hogy mire számíts. Vágjunk is bele!
Amikor lakáshitelt szeretnél felvenni, és elkezded böngészni a bankok ajánlatait, hamar szembesülsz azzal, hogy a kapott információkkal egy kisebb regényt is meg lehetne tölteni. Ráadásul ahhoz, hogy választhass közülük, még mindezt rendszerezni is kellene, hogy összehasonlíthatók legyenek. Pedig a hiteligénylés nem ördöngösség, különösen ha hitelszakértő segítségét veszed igénybe és kalkulátorral számolsz.
A lakáshiteleknek – és minden jelzáloghitelnek – sarkalatos pontja az önerő. Ez a hitelfelvétel mumusa, az az adott esetben több millió forint, amit neked kell beletenned a hiteledbe. Miért van erre szükség egyáltalán? Honnan teremtsd elő? Mi lehet önerő és mi nem? Segítünk, hogy megvehesd a kinézett lakást és a lakáshitel önerő ne okozzon gondot.